Ahogy a helyzet


Az udvarról jöttem be,
észrevétlen, azt hitték, játszom, a szobában már
kúszva közelítettem meg az ajtót. Azóta kúszva
közelítek meg minden mondatot, nem tudva, mikor
áll bosszút. Ha hallgatok, ha beszélek, melyikkel
öllek meg inkább?


E véletlen háborúban mi
vétlenek vagyunk, utoljára még leisszuk magunkat
a sárgaföldig, bevesszük rá a gyógyszert, vigyenek,
csináljanak velünk, amit akarnak, csak haggyanak
békén. Magában átkozódott, fogai között szűrte, mint
gyerekkorában az imákat, hangosan csak a végét,
...nyádat, és a fákat tövében lehugyozta. Napközben
az intézményt vezette, utána ásott, magának ivott,
nem a kollegáknak. A kollegák meg, embere válogatja,
csak haggyanak minket békén.


Kihirdették a nagy
amnesztiát, nem mozdult mégse senki, mindenki tette
tovább a dolgát, a tanító kölcsönkért tanmenetekből
tanított, a napszámos földre köpött, mielőtt megkapálta,
a szerelmes régi amerikai szélesvásznúra emlékezett,
amikor csókolt, a cukrász porokból üde eperszínt kevert,
a postás megköszönte borravalóját, és már tekert is,
a fogatos kipányvázta lovát, bele ne lépjen a rózsaágyba,
Nusika néni Singer varrógépét olajozta éppen, kortársai
a padon nagyot köszöntek, mikor a polgármester úr gyalog
tette meg útját hazáig, a közművelődési intézmények
közműveltek, míg Pali bácsi, a kertész, jóízűen szívta
pipáját. Nőlnek a krizantémok, mindenszentekre
kinyílnak szépen.


Nem keresgélek kartotékok
után, békén hagyom halottainkat. Pontos információk
nélkül vallom be háborúnkat. Visszaadom az otthonról
elhordott kést, kanalat, villát, ha nincs is kinek, legalább
tőled nem veszem el újra, legalább a gyerekektől.
Tekintsd ezt szerelmi vallomásnak, olyan szép, csak
besúgók tudnak szólni ily megható szavakkal. A munka-
helyemen majd másképp beszélek, illő távolságot tartva,
de azért igyekszem suttogva olykor, bizalmasabban.
Ahogy a helyzet kívánja.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Jelenkor, 2007/2