PAJKOS RIGMUSOK EGY MENNYEI OVIBÓL

Éhező kisfiú, dob hasú, dob hasú
Karika a lába, nem jár óvodába
Nagy füle szétáll, velünk sose sétál
Két szeme dülled, száján legyek ülnek
Bús feje billen, szereti az isten.

Nénike, nénike, a csirkenyakat mérik-e
Nincsen vacsorája, másszon a kukába
Fizette a TB-t, megszívja a végét
Csoszog csak az utcán, röhögnek a cuccán
Esernyője sincsen, szereti az isten.

Kutya szügye horpad, énekel a holdnak,
Kirakta a gazdi, nem gurul a laszti
Gombszeme fénylik, sehol se igénylik
Lehasal a földre, sintér veszi ölbe
Szerencséje nincsen, szereti az isten.

Haldoklik a bácsi, ő már nem kíváncsi
Maga alá rottyant, egyszer ide pottyant
Nyöszörög a szája, halkul az imája
Senkije nincsen, szereti az isten
Senkije nincsen, szereti az isten.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.