A dokk.hu ünnepelt költõje

               Mikor megtanulom
        hogyan legyek középszerű,
               lábam elé hirtelen
     vérvörös szőnyeg terül majd,
olyan lesz a színe, mint az arcom,
      ahogy lehajtott fejjel ballagok,
        s kísér tapsvihar, virágeső.
           Koszorút viszek majd
   s fejet hajtok a bolygólakók előtt,
       míg ismételgetem a mantrát,
                    a siker titkát.

Alkoss olyat, mi tetszik a plebsnek
              (már akit érdekel),
         s szakállukban turkálva,
             részeg fejjel néha
      elskandálják bugyuta strófád
            két hugyozás között.
     Vagy légy elvont entellektüel ,
annyira hogy bármit belemagyarázhass
          a dülöngélő semmibe.

   Írj megrengetően, de csak óvatosan,
       témád a szomszéd néni legyen,
           vagy az életunt szerelem,
         s szólj a rasszizmus ellen
                (ez szinte kötelező).
          Aztán már minden a tied,
            s míg sül a rántott hús,
          a konyhában szól a rádió,
          tövig koptatott hablatyodon
  pedig elsírja magát sok vénasszony,
  és otthonkájába törli az univerzumot .







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.