Félig

Mint a medve bőre a sárba
brummoghatsz félig leigázva -

Mint a veréb tolla az égen
szivárványt szít, csak hogy égjen -

Mint minden félig ferde árnyék
cövekül áll: keresztnek lássék -

Mint minden csillag por-korában
életet lát a Robbanásban -

Minden szerelmes ember egyszer
megfeszül félig-lőtt sebekkel -

Dolgait dalba fojtva félve
nehogy az isten elkísérje -

Félig előre, félig hátra
félig megfojtva, megalázva -

Feltámadva tetszhalálból
illan a lába, mint a kámfor -

lobog a lángja, lobog a lángom
elszabadulva, mint az álom -

Elvegyítve, mint a festék,
hogy tisztességben eltemessék -

Pap mormoljon valami átkot
legyen égé a földbe-mártott -

dalnak dőlve durvul bitangul,
amig félig a föld fölé hull.

Most este van, félig pipázom,
nem füstölgök, nem parolázom

senkivel és senki ellen -
ezért kell megbüntetni engem.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Tudósítás a Kis utcából (Budapest, 1997)
Kiadó: Orpheusz
Feltöltés ideje: 2010-11-06 10:12:33
Utolsó módosítás ideje: 2010-11-06 10:12:33