Egymást öleljük
Az éjszaka elhozta nekünk
a nyugalmat, sok napi gond után,
zúzmara fehérlik fenn a fán -,
ha van mennyország, angyalok leszünk.
Belőlünk buggyan ki a szép tavasz
tiltott gyümölcsök virágaival,
kettőnk ajkát hagyja el a dal,
amely minálunk egy és ugyanaz.
Reggel van, ahogy repül fel a nap,
világít égő tollaival,
ujjong érte öreg, fiatal,
amint sebére sebtében mutat.
Nincs mennyország, bűnösök vagyunk.
Szerelem égeti a testet el,
egymást öleljük, míg minket figyel
Belzebub, ahogy elillanunk.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-02-03 08:34:09
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-03 08:34:09
