A vályogvető balladája

"Mert újabb gond a hazatérés,
s nekem, ki már mindent föladtam,
új terveim vannak e fallal..."
                                G. XI. tábla



Szakadatlan hallja messzi
Szárnyak morajlását:
Éjjel-nappal falakat épít.
Égőrlők közt sívó
Homok csikorgását:
Éjjel-nappal falakat épít.

Nem a könny, ámde a tenger!
Éjjel-nappal falakat épít.
Ha gátja, harmadrésznyi ember!
Éjjel-nappal falakat épít.

Nappal épül, estére omlik:
Éjjel-nappal falakat épít.
Éjjel épül, hajnalra omlik:
Éjjel-nappal falakat épít,

Hull ő is. Többé nincsen mása!
Éjjel-nappal falakat rombol.
Kétharmad pokol ragyogása.
Éjjel-nappal falakat rombol.

Szíve gyöngül emberszótól.
Éjjel-nappal falakat rombol.
Érintésre elporlótól.
Éjjel-nappal falakat rombol.

Ki vész, már csak az öleli.
Éjjel-nappal falakat rombol.
De a halál elkerüli.
Éjjel-nappal falakat rombol.

Nyitva gyehennák kapuját,
Éjjel-nappal falakat rombol.
Kanócot gyújt holtakon át.
Éjjel-nappal falakat rombol,

Ég-le mind. Szemhéj s a tályog,
Éjjel-nappal falakat épít.
Tapasza szivárvány-vályog.
Éjjel-nappal falakat épít.

Szárny robaja, belső termek.
Éjjel-nappal falakat épít.
Sívó homokon a gyermek
Éjjel-nappal falakat épít.
Ég kamrája pitvarostul.
Éjjel-nappal falakat épít:

Ha kert, ha fal: legyen Éden - s csak Ők!
S csak ő, ki belepusztul.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-07-24 11:58:43
Utolsó módosítás ideje: 2011-08-07 11:58:49