Péter Béla
A LÉLEK, AZ MI ?
A LÉLEK, AZ MI?
.
a
rég
kirepültek
visszatértek ódon
nak tűnő fészkükhöz, ho
gy döntsenek: a hely szentség
ét és szellemét, s persze a falait leb
ontsák e, hogy a fiatal és szárnyaló ifjú
származék, megépíthesse a vágy emeleteit e
helyen. A nagyszülők mélységes mély sóhajai sz
ívtáji szorítást idéztek elő. A sápadó arcokból alászál
lt a vér, és veszni tűntek az emlékezés világosbarna ras
zterei a kietlen agyvelő redőiből, hogy megsemmisüljön a m
últ fogyatkozó bizonyítékaiból még ez a hűséges véderő is, a
mely megadta a holnapok ezreit, a nemzedékek kötelékét, hog
y mindenki hazatalálhasson, ha a hontalanság réme arat. Az ö
rökösök aztán jussukként döntötték romba azt, ami még a ben
ne élők kegyelme volt tegnap, s a két megriadt lény bűntudat
ba esve zsugorodni kezdett, hisz immár útjában állottak ők
a jövőnek, tétlen létre kárhoztatva gubbasztva látták elpo
rladni életük szálláshelyét, s megépülni a repkedő utó
d szikladarabokkal övezett tereit, benne fekhelyeik
et is, mígnem az összetöpörödésben végül két
ponttá váltan a kereszthuzat szárnyán felt
űnés nélkül eltűntek a lakásavató ün
nepség előtt, szépen, ahogy
an azt illik ugye…
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!
Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások
Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
Feltöltés ideje: 2011-11-19 17:03:15
Utolsó módosítás ideje: 2011-11-19 19:08:28
|
|
|
