Csizmalehúzó
Alig használták – késő estelente
szigorodott csak ínba gyűrt kezekbe,
a gazda nyögött, vagy a fa szegélye,
de tátott torkát szitok nem kísérte,
a résébe présült a csizma sarka,
a másik láb a lejtőjét takarta,
s ha megszorult, rásúlyozták kimérve,
a szabad lábat ágas elejére,
majd nagy rándítás, egy szuszba tekerve,
s az izzadt láb a friss levegőt nyelte,
s míg örülgette sziszifuszi sorsát,
lágy sarokkal a priccs alá betolták,
még hallotta az elmozduló széket,
a többi zaj meg súgta az egészet,
hogy elernyed a nyűtt végtagok izma,
hogy kapca alól szippant már a csizma,
hogy két láb úgyis óriásnak látszik,
ha horpadt lavór tengerében ázik,
és csobbant vízben oldódik a munka,
s a szertartást a Jóisten se unja.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-01-23 08:41:48
Utolsó módosítás ideje: 2012-01-23 08:41:48
