Mert tavasz!

Ebben a lakásban mindig tavasznak kellene lennie.
Jobban áll neki minden másnál. A fénytől kinyújtózik,
Feléled, mint egy halottnak hitt szobanövény.
Legyen tavasz! Recsegjen, ha akar a szekrény, amiben
csak tiszta lepedők, párnahuzatok, friss törölközők vannak, tudom,
de amiből télen mindig Irma néni aszott fejét várom
kibukkanni, hogy éles fogaival belém harapjon,
mint egy másik szekrényből egykor a bohócot.
Vagy gonosz robotot. De most nem félek.
Recsegjen, ha akar ez az öreg bútor.
A szekrény mögött nincsen átjáró Irma nénihez.
Nekem nem kell soha a lakásában lennem,
ő pedig nem tud átmászni hozzám. Sőt, nem is akar.
Mert tavasz van.
Némítsa őt is el a jó idő, a felmelegedés.
(Ezt még régebben írtam, azóta meghalt szegény.)
Hallja meg ő is a villamos-csilingelést.
Menjen ki az utcára néző erkélyére, üljön ki,
és felejtsen el kicsit molotov-koktélokat gyártani.
csak nézze a kalapos öregurakat. Tetsszenek neki.
Ne gondoljon a halott fiára.
Ne üvöltözzön gonosz dolgokat.
Ha énrám hallgat, nem fakad dalra, mint szokása
savanyú őszi hajnalokon,
de ha akar, hát tessék, megengedem:
egy régi slágert elénekelhet. De ma semmiképpen!
Csak mosolyogjon. És legyen szép kilencvenhárom évesen,
mert tavasz van.  
És neked is itt kellene lenned, ha már tavasz van, velem.
És nem megsértődni mindenen. És nekem sem.
Tudni aludni és felébredni. Könnyen elaludni, könnyen felébredni.
És nem összpontosítani annyira a heverőre, vagy a kádra.
Amin – azt érzem, pedig nem akarom ezt érezni –
át kellene mennem Domestosszal.
Nem akarok harmadjára is kitakarítani.
Csak játszani a szőnyegen, mint a földszinten
fekete kismacskák a fűben,
akiknek nevük is van talán,
és akik nem is sejtik, milyen szerencséjük van,
hogy túlélték a telet. Csak hemperegni,
Lefogni, pofozni egymást, de nem haragból.
Mert tavasz van. Felengedni végre.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-04-27 16:43:16
Utolsó módosítás ideje: 2015-04-27 16:43:16