legyen nyoma
mint ledobott kabát
hever a város a dombok között
amikor már mindenhez késő
csak a halálhoz nem
járom az utcákat
mintha volna célom
pedig csak az üres lakásom taszít
közben fejemben versek tűnnek fel és el
armaj daktunk diktattunk
lassan mentünk baktattunk
hasonlók jutnak az eszembe
otthon átkínlódom az estéimet télen
filmek versek zenék macskák
körül forog az időm
nem halad
úgy érzem helyben járok
most megyek amerre akarok
és jó érezni a fáradságot a lábaimban
izmaim emlékeznek
a hosszú futásokra a dombokon
meg a robotolásra a bányában
amikor még a testem erejéből éltem
egyszerűbb volt minden
manapság pedig
minden nap bizonygatnom kell
másoknak létezésem értelmét
remegek a feszültségtől
hogy megkérdőjelezik olyanok
akik lusták az önvizsgálatra
hiába mutatom a teleírt lapokat
azt a több ezer szót
mondatot történetet
amit átéltem
vagy átéltek mások
én leírtam
hogy legyen nyoma
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-01-15 19:40:09
Utolsó módosítás ideje: 2017-01-16 15:10:18
