Üveg

Brutusnak tekin tet tem Persze ő nyilván
másképp látja hogy is láthatná másképp
Azért még hajigáltunk utána is szavakat
egymás felé talált nem talált És mindig az
a törpe érzés a hátasa mellett Mégis Hiába
folyt le azóta sok víz a gerincem mentén rám
rám köszön a tudat mélyéről Leginkább az
űrök idején Régen azt hittem szárnyai
vannak később patákat véltem felfedezni
A kezek lábak oly hétköznapiak Az arcra
egyáltalán nem emlékszem volt és nem
számított A rendkívüli mondatok elállíthatják
a szavadat Vagy a szívedet Win-win Ha-
ha Sajna a játszmák zöme zéróösszegű
Akkor meg mi csorgatja belém belőlem ezeket
a gondolatokat Hiátus az emberi szövetben
Na







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-10-09 12:46:19
Utolsó módosítás ideje: 2017-10-09 12:46:19