KIBOLTOSULÁS

Hanyatt fekszem a vízben
és elektromos ráják kísérgetnek,
közölve velem: - látomást látomás öklel fel, mitől kallódó reményeid
felébredhetnek -,
- rázzatok csak meg, mondom, s én szoros ellenőrzés alá vonom a balsejtelmeket,
vagy bepanaszlom a beteg lampionokat,
vagy meggyászolok egy talajból kifordított fát, -

csupa csendélet díszíti szobám falát,
kevés ilyen edzett szorgalom fakít
fagyöngyöt,
mint az enyém,
az évszakok barmok, mik sosem láttak ostornyelet,
inkább mindig azt vizionálták, a sárga triádok
alsóneműre vetkőznek,
megbarnult kartondobozaim szentesítik
a hátrányt,
hogy esküszöm, nyomkeresőt szerelek a vegyes halmazállapotú migrénre,
engem nem a farkát vesztett gyík izgat, hanem a rozsdamarta rovat
peremszöge, a csúsztatások körforgalmában azért részt veszek, -

- légy átlátszó, - súgják az elektromos ráják -,
így talán elkerülheted, a hangszigetelt erózió őrizetbe
vegyen,
kásás és rozslisztes zacskók, tömjétek ki mirhával a züllést,
mert könnyen megeshet, kereket old a kitinváz,
mert könnyen megeshet, elmarad mögöttem a vegetáriánusság,
mert könnyen megeshet, hogy lenge balerinák lepik el a szundikáló frázisaimat,
s az lesz a vége, hogy nem győzöm majd összesöpörni a virtuóz kontinensek
széthullott relikviáit.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-01-22 09:26:12
Utolsó módosítás ideje: 2018-01-22 09:26:12