Két keserves

/1/

Mikor
   már nincs miért hullani térdre
   kegyelemhiten tovább már nem élve
   ittléted belenyugvás az ígylétbe
   végképp minden türelemnek vége
   remény is csak kölcsönkenyérre
   mindennek van oka és mentsége
      hallgatni mikor kiáltani kéne

/2/

Mikor
   nem tudni a legtöbb nem kevés-e
   a végsőkig bátran hogyha félve
   már mint útra úgy lépve a jégre
   magad nem lehetsz s más se lehetsz mégse
   érted nem tehetnek csak te tehetsz érte
   mindent s mindenkit mérlegre téve
      kiáltani mikor hallgatni kéne





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2024-03-18 00:03:58
Utolsó módosítás ideje: 2024-03-18 00:03:58