A megfelelõ év

Húgoddal válogatsz a produkálható helyzetkorcsok
között. Ő úgy keres mint aki fejben szoroz és oszt
hibátlanul elméletben ver sátrat kihúzza párnád alól
a széket csészéket hoz be séta után. Nálad a rögtönzött
ellenvetés fordul át drámai jambusokba most hogy
próbálod összébb húzni magad. Nem fértek el ketten
a lépcsőházban dühöngsz megint. Eszedbe jut negyven
év teamustrája mellkasod mi jócskán megélt puhulást
s bátyja karjai közt anyád. Betolakszik a gyermekkori
beszéd nem akarod de egymás tenyerére törtök hadonászva.
Majd ahogy a sétányon topogtok elképzeled melleit
vízhatlanul és szétcsúszva a sárban. Kerekre feszül
melletted hogy hallja mormogásod. Aztán a bokrok közt már
könnyebb begombolni magad. A napfény rád szárít egy soha
nem táplált nyarat. Ebben állapodsz meg egyedül visszafelé.
Hogy kivártad rendjén a megfelelő évet.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.