Ódák és más tagadások (Semmi lezúduló redõny...)
Semmi lezúdúló redőny. Semmi
titokzatos idegen, hogy figyelje,
mit játszanak a szőrtelen fiúcskák.
Ráérünk még az olyan mondatokkal,
hogy a halak is a szerelemtől
bódulnak el vagy a vértől. Most
maradjunk annyiban, hogy letakarom
a madarat, és elveszem a gerezd
narancsot, amit a gyerek hagyott
az őrangyalának. Nem sok dolgom
maradt. Várhatom, hogy megtörténjen,
amit írtam. Vagy lemehetek inni
valamit a pénzen, ami éjféltől
már nem pénz, és csak azután.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Napút, 1999/5
